HARMINCKETTŐ
Corran az X-szárnyú primer monitorjának időkijelzőjére pillantott.
- Füttyös, erősítsd meg, hogy tíz standard perccel túlléptük a találkozó időpontját!
Az R2-es egység dudált egyet, jelezve, hogy Corran jól becsülte.
- Jó, akkor nem fogom megkérdezni, hogy a többiek mennyit késnek, legalábbis nem percenként. - Corran kényszerítette magát; hogy mélyeket lélegezzen, ahogyan Luke tanácsolta neki, s visszanyerje belső nyugalmát. Nem sikerült, és ettől csak nőtt a nyugtalansága. Elfogadta a megbízást, de egyáltalán nem tetszett neki az ötlet, hogy éppen ő legyen az, aki Jégszívet a Yag'Dhulra csalja. Tudta, hogy a félrevezető akció során, amit Booster és Wedge ötlött ki, a bázis felfedezése jókora meglepetést fog okozni. Egyre nőtt benne a nyugtalanság, hogy ha Karrde emberei nem érkeznek meg időben, a Thyferrai Honi Véderőnek annál több ideje marad, hogy ideérjen.
Ennyire nem lehet rossz a helyzet, de Corran nem egyedül jött. Gavin, Rhysati és Inyri X-szárnyúval követte, míg Mirax egyedül a Pulsar Skate fedélzetén. Egyikük sem tudott róla, mekkora kockázatot vállaltak-és Corran megfogadta, hogy ennek a küldetésnek a vesztesége nem lesz nagyobb, mint bármelyik másiké. Mindamellett jobban érezte volna magát, ha elmondhatja a többieknek, hogy mi folyik itt. Ez persze nem jelenti azt, hogy én tudom, mi történik.
Fény villant a kommunikációs konzolján. Megnyomta az alatta lévő gombot.
- Itt Kilences.
- Itt a Skate, Kilences. - Mirax hangja kellemesen hangzott a hangszóróból, s Corran nyugtalansága máris csökkent valamelyest. - Szóval, amíg várakozunk, elmesélhetnéd, mit mondtál az apámnak.
Corran a homlokát ráncolta.
- Honnan tudsz te arról?
- Hát, mondhatnám azt, hogy álmodban beszéltél, de hát nem beszéltél. - Hangjának könnyed tónusa felidézte Corran előtt mosolygós arcát. - Amikor elindultunk, apám küldött egy privát üzenetet. Normális körülmények között arra int, hogy legyen gondom arra, hogy vigyázz rám. Ezúttal azt mondta, hogy tartsam rajtad a szemem és fogadjak szót neked. Ez azért különbség, nem?
- Ja, egy kissé.
- Szóval?
- Beszélgettünk.
- Elmondod, hogy miről, vagy rábeszéljem Emtrit, nyújtsa meg a várakozási időt?
- Hé, semmi kedvem fitogtatni a turbólézeremet. - Corran tétovázott egy percig, azután felsóhajtott. - Az apád meg én összekaptunk. Azt állította, hogy cserbenhagytalak a Thyferrán...
- Micsoda?!
- ...én meg azt vágtam a fejéhez, hogy ő is magadra hagyott, amikor a Kesselre ment.
- Micsoda?! Tényleg ezt mondtad neki?
- Ja, és azt is, hogy benned minden megvan, amit ő magának akart, és a legutolsó alak, akit a lánya közelébe engedne, erkölcsösebb és felelősségtudóbb, mint ő.
- És nem tépte ki a kezed meg a lábad?
- Az apád nem egészen vuki, Mirax - nevetett fel Corran. - Meg aztán Wedge közbelépett.
- Ah, akkor értem már, miért vagy még életben!
- Ez van. Wedge elmagyarázta, hogy mivel te mindkettőnket egyformán szeretsz, több közös vonás van bennünk annál, hogysem így ölre menjünk. Valójában azt mondta, hogy már mindketten felnőhetnénk, és felnőtt módjára viselkedhetnénk.
Mirax jókedvűen felnevetett.
- Fogadok, hogy összebarátkoztatok.
- Ő hallgatott, én meg felkészültem, hogy folytatjuk a veszekedést, de aztán végiggondoltam a dolgokat, és rájöttem, hogy rossz okból gyűlöltem az apádat. A lelkem mélyén az élt, hogy folytatnom kell apám ellenséges hozzáállását, azután rájöttem, hogy apám nem személyes okok miatt gyűlölte Boostert. Lehet, hogy élvezettel ölte volna meg az apádat, mert az nem könnyítette meg a dolgát, de nem gyűlölte őt. Hogy ezt beismerjem, küzdenem kellett minden ellen, amit az apám tanított nekem.
- Megértelek. - Mirax hangja megenyhült. - És téged az zavart a legjobban, hogy az apád sosem mondta el neked, hogy ki is volt a nagyapád, igaz?
Corran elgondolkodott, majd bólintott.
- Azt hiszem, igen, de nem olyan vonatkozásban, ahogyan számítottam rá. Egyik énem azt súgja, hogy elárult engem, amiért eltitkolta előttem, de nem igazán hiszek ebben. Azzal, hogy elhallgatta, a biztonságomat szavatolta. Amiről nem tudok, azt nem tudom elárulni. Nem tudom, hogy Horn nagypapa sebtett-e a koréliai jedicsaládoknak, de ha egyről kiderül, akkor lesz ott még több is. És valójában az apám belém akarta nevelni a jedik iránti tiszteletet. Azt is megtanította, hogy bízzam a megérzéseimben, mert azok képességeim gyöngyszemei... Ami igazán zavar, az, hogy ismerve apámat, borzasztóan büszke kellett volna legyen a származására. Meg kellett volna osztania velem, de a Császár halála után Bossk megölte, így erre nem kerülhetett sor. Arra is gondolhattam volna, hogy hagyott hátra üzenetet arra az esetre, ha valami történik vele.
- Mi van most a nagyapáddal, Rostek Hornnal?
- A Diktátum alatt szolgál a Korélián. Még nem volt alkalmam beszélni vele. Talán, ha ennek vége, akkor lesz rá lehetőség. De jobban szeretném, ha az apám mesélne az apjáról.
Füttyös vadul felsüvöltött. Corran a monitorra pillantott.
- Füttyös, mit jelent az, hogy csak kérdezni akarsz? A droid megint tülkölt egyet.
- Oké, tehát ez költői kérdés. Mi lesz, ha én is kérdezek?
Füttyös győzedelmes tutulásba fogott.
- Mit mond, Corran?
- Egy perc, Mirax. - Corran kinyújtotta a kezét, és ujjával végigkísérte a monitoron megjelenő szöveget. - Azt hittem, nem fogok meglepődni, de mégis. Apám hagyott egy holografikus üzenetet Füttyösbe töltve. Valójában még akkor tette, amikor beléptem a CorSecbe, bár Füttyös azt állítja, sokkal korábban, arra az esetre, ha valami történik vele. Füttyös azt mondja, akkor kell visszajátszania, amikor én rákérdezek, és amikor már tudom kezelni a kódot. Gondolom, a kód Neeja Halcyon lesz, vagy az apám igazi neve Valin Halcyon.
Alig fejtette ki mindezt Miraxnak, egész testében megborzongott. Úgy érezte, mintha az apja keze kinyúlna a sírból és megérintené. Csodálkozott is, honnan tudja, ő végül eleget tud már ahhoz, hogy értékelni tudja az örökségét. Mielőtt hallotta volna a Neeja Halcyon nevet, Corran azt hitte, apja megérzései a szerencséjének jelei, vagy csak véletlenek. De tudta, hogy egy jedi egyikben sem hisz. Apám tudta, hogy egy nap kíváncsi leszek az információra, ezért hozzáférhetővé tette a számomra.
A felismerés úgy érte, mintha egy egész csapat elvetemült hutt rabló tört volna rá. Eszébe jutott Luke Skywalker invitálása, hogy menjen vele, és legyen jedilovag. Vajon apám abban a reményben készítette ezt az üzenetet, hogy azt tettem? Mivel a fájl jóval azelőtt készült, hogy a jedik újrafelemelkedését megerősítették, Corran tudta, hogy az apja nem engedett volna a hívásnak. Vagy igen? Ettől függetlenül vajon azért készült az üzenet, hogy Corran többet tudjon meg az örökségéről?
A droid elcsiripelte a választ.
- Nem, Füttyös, mentsd el az üzenetet! Most nem alkalmas az idő, hogy belenézzek.
- Miért nem, Corran? Elég időnk van az ölésre.
- Azért, Mirax, mert rengeteg új kérdés merülne fel.
- Mint?
- Mint például felül kéne vizsgálnom a Luke Skywalkernek adott válaszomat. Lehet, hogy apám üzenete megvilágosítja előttem, hogy igenis jedilovaggá kell lennem. Ez a döntés újabb döntéseket kényszerít ki belőlem, amik közül néhányat nem akarok meghozni. Ezek között az első az, hogy el kell hagyjalak téged, hogy tanulmányozhassam az Erőt. Másik kötelezettségem az osztag és a rabok, akiket ki kell szabadítanom. Pillanatnyilag csak arra tudok koncentrálni, amivel foglalkozom.
- Tehát nem játszod le az üzenetet?
Corran megrázta a fejét.
- Most nem, legalábbis addig, amíg a Thyferra-probléma meg nem oldódik.
- Azt hallom ki a hangodból, Corran, hogy soha nem is akarod lejátszani.
- Jól ismersz engem, szerelmem. - Corran behunyta a szemét, és megpróbálta lenyelni a gombócot, ami a torkát fojtogatta. Kezével kitapogatta a jedikreditet, és a melléhez szorította. - Ez a hologram az utolsó dolog, amit apám rám hagyott, de sosem készítette volna el, ha tudja, fenekestül felbolygatja vele az életemet.
- Biztos vagy ebben?
- Igen. Ha ez az egyetlen, amit a saját érdekemben meg kell hallgatnom, akkor Füttyös sosem kap utasítást arra, hogy játssza le - nevetett fel Corran, és ettől rögtön enyhült a belső feszültsége. - Apám mindig megbízott bennem annyira, hogy rám hagyta a döntéseket és a következményeit.
- Ez a bizalom az, amit apád utoljára hagyott rád, Corran. Igen értékes ajándék, és hozzád illő. - Kösz, Mirax.
Füttyös felvisított, arra késztetve Corrant, hogy a monitorra pillantson. Egy tucatnyi hajó bukkant ki a hiperűrből, és nyíl formájú alakzatban közeledett a Zsiványosztag felé.
- Füttyös, kérd le mindegyik hajó azonosítóját, azután elemezd a tömegüket meg a profiljukat! - Egy mozdulattal átkapcsolt a taktikai frekvenciára. - Hármas, Ötös és Hatos, legyező alakban szóródjatok szét, és állapítsátok meg, hány fővel jöttek! Ha valamelyiken az előírtnál többen vannak, tudni akarom.
Corran várt öt percig, amíg az X-szárnyúak szkennelték a jövevényeket, és Füttyös begyűjtötte az adatokat. A különféle teherhajókban éppen annyian voltak, ahányan a jelzett rakomány kezeléséhez kellettek, tehát egyik sem rejtett rohamosztagosokat. Corran tehát feltételezhette, hogy a konvoj legális.
- A mi szempontunkból a konvoj biztonságos, Mirax.
- Vettem, Kilences. Pulsar Skate Empress Diademnek. Folytathatjátok az utat!
- Vettem, Skate. Add meg a koordinátákat, hadd menjünk tovább!
- Kilépési vektor, ugrás iránya és sebessége útban.
Corran a szekunder képernyőn figyelte az adatfolyamot, és arra gondolt, hogy Melina Carniss vajon mit kezd vele. Úgy gondolta, elégedetlen, mert az első ugrás csak egy rövid hopp egy halott rendszerbe. Ott új vektorokat kapnak, amely egyenesen a Yag’Dhulra viszi őket. Csakhogy a sebesség és irányvektor azt sugallja, hogy valahol a Yag’Dhul mögött bukkannak majd ki. Előre fogja jelezni, hogy a Commenor rendszerbeli Folorra igyekszünk.
Corran elmosolyodott, amikor arra gondolt, hogy meglepődnek majd, ha véget ér az út. A sebesség, amit megadtak nekik, elvinné őket a támaszpont mellett, de Booster megtalálta a módját annak, hogy kellő időben megszakítsa az utat. A gravitációs projektor, amit beszerzett és az állomásra szerelt, elég gravitációs árnyékot gerjeszt ahhoz, hogy kivonja az elhaladó hajókat a hiperűrből. A megszakított út így pontosan oda juttatja a portékát, ahol a legnagyobb szükség van rá.. Ráadásul nem deríthető ki, hogy hol is vannak.
Ettől Carniss majd elgondolkodik azon, mennyire fontos nekünk a biztonság. Corran azt kívánta, bárcsak ismerné Wedge tervének minden részletét, de méltányolta a biztonságot, amellyel kategóriákba sorolták a feladatokat. Azt hiszem, tejes egészében csak akkor fogom tudni, hogy mi történik most, ha már mindennek vége és a jelentést írják.
Corran a megadott kilépési pont felé fordította a gépét, és 51 százalékra állította a torlóerőt. A hiperűrben az X-szárnyúak kétszer gyorsabbak, mint a teherhajók. Carniss Diademje és Mirax Pulsarja így van biztonságban. Az egy százalék többlet biztosítja, hogy Corran a teherhajók előtt bukkanjon ki, és ha van, elhárítsa a csapdát.
A többi X-szárnyú kitárta a szárnyait.
- Kilences a Skate-nek. A kíséret készen áll.
- Vezess, Kilences, és légy óvatos!
- Mint mindig, Skate. Nem szeretném, ha apád elégedetlen volna velem.